hu | en
8 érdekesség, amit nem tudtál Csontváryról
2018. 11. 08.

#1 - Egy évben az egyfülű festővel

Aki ugye Van Gogh. Aki 1853-ban született. Pont mint Csontváry. Ez egyébként csak egy apró érdekességmorzsa, amit lazán elhinthetsz műkedvelő társaságban. Ahogy azt is, hogy Csontváry Kosztka Tivadar valójában Kosztka Mihály Tivadarként látta meg a napvilágot. Mivel a Kosztka vezetéknév a szláv ‘csont’ jelentésű szóból ered (lengyel kość, orosz кость), az ifjú Tivadarnak nem kellett sokáig töprengenie, hogy előrukkoljon a családnév magyarosított verziójával, a Csontváryval.

Csontváry egyébként osztrák-magyar állampolgár volt és rengeteget utazott. A Közel-Kelet volt az egyik kedvence, nem csoda, hogy az intenzív fűszerillatáról nevezetes régió több képéről is visszamosolyog ránk.

 

http://davincistudio.hu/festok/csontvary-kosztka-tivadar/

 

#2 - Gyógyszerészből ecsetforgató

Vajon mi kell ahhoz, hogy egy végzett gyógyszerész, aki mellesleg a jog felé is kacsintgat, pemzlire cserélje a pipettát? Csupán néhány dolog: egy saját útját követő apuka, egy tehetségre felfigyelő patika tulajdonos és egy isteni hang. Utóbbi valóságossága mondjuk megkérdőjelezhető.

Csontváry apuka, alias Kosztka László, maga is gyógyszerész volt. A kor szokásaival ellentétben nem dohányzott és alkoholt sem ivott. Az ő szenvedélye a pirotechnika volt: amatőr tudósként előszeretettel kísérletezett egyszerűbb robbanószerekkel és tűzijátékokkal.

Édesapja kísérletező kedvét és életigenlését látva nem csoda, hogy mindenki Csontváryja is megtanult hallgatni a belső hangjára. 1879-ben például önkéntes mentőnek állt a nagy árvíz idején. Az ország sorsát is a szívén viselte: és bár sokat töprengett azon, miként lehetne fellendíteni a gazdaságot, a miniszterek semmibe vették a selyemhernyó tenyésztésre vonatkozó ötletét. Valószínűleg jól tették: aligha valószínű, hogy Magyarország képes lett volna elhappolni a “mi vagyunk a selyemnagyhatalom” státuszt.

 

http://davincistudio.hu/festok/csontvary-kosztka-tivadar/

 

#3 - Festői pálya

Aki azt gondolja, hogy Csontváry ecsettel a kezében született, téved. A kamasz éveit taposó Tivadar ugyanis apja nyomdokaiba lépett, és gyógyszerésznek tanult. Az, hogy végül festő lett, a véletlen műve volt. Már amennyiben hiszünk a véletlenben.

Egy nap Csontváry a patika előtt ücsörgött és unalmában az egyik vénycédula hátuljára pingálgatott. Méghozzá egy ökrös szekeret. Az idős patikus megpillantotta a művet és egy “Hisz maga festőnek született!” felkiáltással megadta a kezdő löketet a festővé válás útján. Csontváry ezek után hangot hallott, amely így szólt: “Te leszel a világ legnagyobb napút festője”. Az efféle sugallmazásoknak, akárcsak annak, amelyik szerint meg kell kóstolni a hűtőben lévő torta maradékot, érdemes eleget tenni, nem igaz?

Persze nem mindig jó jel, ha az ember hangokat hall. Csontváry esetében is felmerült a skizofrénia gyanúja, bár sosem kezelték ezzel a betegséggel. Érdekesség, hogy Csontváry boncjegyzőkönyvét még a híres genetikus, Czeizel Endre is tanulmányozta, és a kutatómunka végén arra a következtetésre jutott, hogy Csontváry elméjével az égvilágon semmi gond nem volt.

#4 - Anyaghasználat

“Csontváry olajjal festett” - mondják sokan. Nos, nem.

Csontváry egy maga által kevert speciális festéket használt.

A Magyar Nemzeti Galéria két kutatást is támogatott a hatvanas években, és bár mindkettő félbeszakadt, azt sikerült megállapítani, hogy Csontváry egy temperához hasonlító festékkel dolgozott, amely alkalmas volt arra, hogy vászonra vesse “pasztellesen csillogó napútszíneit.”

http://mek.oszk.hu/05000/05096/html/elemzes.htm

Később, immár a 21. században, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban őrzött képek is mikroszkóp alá kerültek, már ami a festék szerkezetét illeti. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy Csontváry olajmentes festékkel dolgozott, ami igencsak bölcs döntés volt a részéről, máskülönben a festékválasztása megakadályozta volna, hogy valóra váltsa az isteni kinyilatkoztatást, és a világ legnagyobb napútfestője váljon belőle. Az olajfestékkel ugyanis képtelenség lett volna vászonra varázsolni az általa vágyott színeket, ráadásul az olaj bázisú tubustöltelék rendkívül drága, csigatempóban szárad és az évek előrehaladtával még sötétedik is.

A kutatómunkáknak köszönhetően kiderült, hogy Csontváry egy saját maga által kevert, anilin alapú festéket használt. Az anilin, ami akár valamiféle szemfáradtságra való szemcsepp is lehetne, egy olyan anyag, ami gondoskodik róla, hogy a festék akkor is megőrizze a színtartósságát, amikor az évek a TGV-t megszégyenítő sebességgel robognak el mellette.

A festékbeszerzés költséghatékonysági csimborasszója pedig a gazdasági válságban és Csontváry gyógyszerészeti ismereteiben rejlett. A recesszió ugyanis azt a Gácsi Posztógyárat is utolérte, ahonnan Csontváry a vásznait rendelte; amikor pedig tudomást szerzett a vevők elmaradozásáról, rögtön lecsapott a pigment-depresszió határán lévő festékporkészletre is.

Csontváry későbbi pályafutása során is maga keverte a festékét. A három alapszín (kék, vörös, sárga) valamint a két kontrasztegység (fekete és fehér) vegyítésének köszönhető a képeiről visszaköszönő árnyalatkavalkád és a korabeli képeslapokat idéző hangulat.

 

#5 - Napfestés

Nem, ez nem azt jelenti, hogy napestig napkorongokat festett.

A napfestés vagy napút festés egy saját maga által megalkotott kifejezés, amely arra utal, hogy képein nagy hangsúlyt fektet a napszakok színvilágának bemutatására. Csontváry arra törekedett, hogy bebizonyítsa: a levegő és a fény sziporkázó játéka a vásznon is festői tüneményt eredményez.

“Megtalálta a napút színeket: világító sárgát, lángoló pirosat, fájdalmas rózsaszínt, borzongató kéket. Csontváry Kosztka Tivadar birodalmában tombol a napfény.” - írta Szigethy Gábor Csontváry önéletrajzi könyvének előszavában. Borzongató kékek és lángoló pirosak: hát nem csodálatos?

 

#6 - Élet a Magányos cédruson túl - avagy a legfőbb művek

Ha bájos zöld ufók azt mondják éjjel, hogy elrabolnak, hacsak nem mondasz nekik egy Csontváry-képet, akkor a legtöbben azt mondanák, hogy “Magányoscédrus, Magányoscédrus, hadd maradjak!” Kivéve azok, akik esetleg kíváncsiak arra, hogy hol van a bájos zöld ufók birodalma.

Nem véletlen, hogy nálunk is pont ezt a képet lehet megfesteni. Ami jó, mert ha jönnek az ufók, és a hirtelen rémületben nem jut eszedbe a kép címe, akkor elég közepesen rémült tekintettel a falra mutatni, ahol ott lóg az általad megfestett Magányos cédrus másolat.

 

http://mek.oszk.hu/01300/01314/html/elemzes.htm

Ha tegyük fel, valaki megkérdezte volna Csontváryt, hogy neki melyik a kedvenc festménye, akkor valószínűleg az 1906-ban elkészült “Naptemplom Baalbekben” című alkotását említette volna meg. Rockenbauer Pál világutazó így írt az ominózus vászoncsodáról.

“És megfestette a világnak méreteiben egyik legnagyobb, saját, mindinkább befelé forduló értékítéletében pedig a világ legnagyobb festményét, melynek bizarrnak tetsző, addig sohasem látott színei annyi vitára és gúnyra adtak alkalmat itthon. Pedig ezek a színek ott vannak a Libanon rózsásba látszó hegyláncán, az alkonyat felé kocogó Napnak az égre varázsolt színjátékában.

 

https://hu.pinterest.com/pin/231020655864605942/?lp=true

 

Festményügyileg dobogós továbbá a “Zarándoklás a cédrusfához”, a “Selmecbánya látképe” és az “Öreg halász”.

Utóbbi ördögien különleges. Szó szerint. Ha ugyanis tükrözzük a festményt, a meggyötört tekintetű öreg halász sátánná változik. Parádés ecsetkezelés, igaz?

 

http://www.keresztenyelet.hu/az-oreg-halasz-maga-satan/

 

#7 - Hírnév és utóélet

Az, hogy Csontváry nevét ma már széles körben ismerik, nem pusztán a tehetségének köszönhető, hanem Gerlóczy Gedeonnak is, aki felismerte a vászonra csókolt színkavalkád különlegességét. Ő volt az, aki felvásárolta Csontváry képeit, amelyeket 1930-ban egy gyűjteményes kiállításon mutatott be a műértő közönségnek. Az első hivatalos Csontváry kiállításra 1963-ig várni kellett, igaz, ez már meghozta a mesternek a hírnevet.

Érdekesség, hogy amíg az európai művészvilág szinte egyöntetűen elismerte Csontváry zsenialitását, addig Magyarországon értetlenséggel és gúnnyal fogadták az alkotásokat. Az ok banális. Csontváry meglehetősen excentrikus személyiség volt, ráadásul élete alkonyán már szinte egyáltalán nem ivott alkoholt, nem dohányzott, táplálkozás terén pedig elsősorban gyümölcsöt és zöldséget evett. És bár a mai mindenmentes kultúrát elnézve ez az életmód felettébb menőnek tűnhet, akkoriban inkább extrém szemöldökhúzgálással megspékelt kételkedést szült. Pláne, hogy Csontváry mindemellé extrém pacifista is volt. Persze lehet, hogy a mostani poloskainvázió az ő békeszeretetét is próbára tette volna.

 

#8 - Önéletrajzi írások

Csontváry esetében az ecset vs penna küzdelemben kétségkívül az ecset győzedelmeskedne, ugyanakkor szegény pennát sem szabad figyelmen kívüvl hagynunk.

Csontváry a kor új tudományos eredményeit, metafizikai és vallási vonatkozásokat is beleszőtt önéletrajzi alkotásaiba. Az írások, amelyekben az író teljesen elutasítja az Ószövetséget, az őrület és a zsenialitás határán táncolnak.

A korábban már említett Rockenbauer Pál a következőképp nyilatkozott Csontváry papírszántó szárnypróbálgatásairól.

“De hiszen a legendákat nem azért szeretjük, mert igazak, hanem mert – szépek. Csontváry különös, senkiéhez sem hasonlító írásai (mint ahogy festményei sem hasonlítanak senkiére, és őrá sem hasonlít senki) a magyar próza legszebb darabjai közé tartoznak – szerintem – de egy-két művészettörténészen kívül nem ismeri őket senki.”

Ennél szebben nem is lehetne megfogalmazni a művészet esszenciájának mibenlétét!

Az utókor szempontjából édesmindegy, hogy Csontváry épelméjű volt-e vagy sem, csak az számít, hogy hórihorgas vásznakra megálmodott festménycsodái varázslatos világokba repítik el a szemlélőt.

 

Monet, a francia fénymester képei a bécs...
Festészet tapasztalat nélkül? Igen!
Fesd meg saját remekműved
Elkészítem!
Magányos cédrus - 4 órás festés
November
23
Szombat
18:00
8
Budapest
Magányos cédrus - 4 órás festés - Csontváry Kosztka Tivadar Ár: 14 990 Ft
Helyszín: Budapest, 1136 Pannónia u 30
Megnézem
A világ legdrágább számfestője - Falra ragasztott banán
A világ legdrágább számfestője - Falra ragasztott banán
Frida Kahlo fotógyűjteménye: fotóba zárt pillanatok mesélnek a festőről
Frida Kahlo fotógyűjteménye: fotóba zárt pillanatok mesélnek a festőről
Munkácsy Mihály: Egy világsiker története
Munkácsy Mihály: Egy világsiker története