Korábbi összeállításunkban még csak barlangrajzokról és meggyilkolt forradalmárokról, nomeg kemény arcélű meztelen hölgyekről írtunk. A világot megváltoztató festményeket bemutató sorozatunk második részében a fehér alapon fekete kockák, a leveses konzervek és a csókolózó szovjet diktátorok világába merülünk el.
Előző összeállításunkban már felsoroltunk néhány izgalmas festményt, amelyek meghatározó változást hoztak már saját korukban is. A modernitáshoz, az izmusok és ideológiák forgatagából közeledve egyre több izgalmas és meghatározó, vagy korunk embere számára elgondolkodtató alkotás született.
Fekete négyzet és leveskonzervek a vásznon
Kezdjük a sort Kazimir Malevics 1915-ben született munkájával, a Fehér alapon fekete négyzettel. Ami pontosan az, ami a címében is szerepel. Erre persze bárki rávághatná, hogy ez nem művészet, ilyet akárki tud festeni, de ezt a képet csak a festő munkásságán keresztül érthetjük meg. Malevics ezzel a képpel utasította el azt a felfogást, hogy művészetnek a valóságot kell ábrázolnia, vagy legalábbis megpróbálnia utánozni. Ez a festmény csak önmaga – Malevics pontosan ezt akarta. Ez a mű, és alkotója számtalan művészt ösztönzött a 20. században. Megalapozta az absztrakt és a konceptuális művészeti irányzatokat, amelyek nem feltétlenül a világ, de legalábbis a művészet teljes megváltoztatására törekedtek. Malevics-csel ellentétben Andy Warhol mindenféleképpen valaminek az ábrázolására törekedett, amely több, mint első látásra gondolnánk. Warhol művészetének lényege itt, hogy kiragadott egy szeletet az amerikai mindennapok dizájn-kavalkádjából, és egy művészeti galéria installációjává alakította. Ezzel tulajdonképpen a művészethez rendelt érték-koncepciót rengette meg. Hogy látásmódját minél jobban érzékeltesse, leveskonzerv-installációját úgy állította ki, hogy a képek elhelyezkedése, a polcokon lévő árúkat utánozza.
Egyetlen műalkotás sem vált olyan jelentős szimbólummá a háborúellenes mozgalmaknak, mint Picasso szívbemarkoló alkotása a Guernica. A munka Guernica városának 1937-es éjszakai bombázását ábrázolja, a spanyol polgárháború idején. Picasso felkérést kapott a spanyol republikánus kormánytól, hogy készítsen egy műalkotást, de a festőt annyira elborzasztották az atrocitások, hogy végül ezt választotta témájául. A festmény arányos másolatát a New York-i ENSZ székházban is kifüggesztették.
Amerikai rasszizmus és csókolózó szovjet vezetők
Norman Rockwell arra építette fel karrierjét, hogy az ötvenes évek amerikájának berögződéseit, jó és rossz oldalát bemutassa. A probléma, amivel együtt kell élnünk című 1964-es munkája egy fekete lányt, Ruby Bridges-t ábrázolja, ahogy az utcán sétál, útban a csak fehérek által látogatott iskola felé. A valós eseményeken alapuló képen a kislányt testőrök veszik körül a felfokozott indulatok miatt, amelyeket a kislány iskolába járása váltott ki. A kép ikonikus alkotása lett később a civil mozgalmaknak. Barack Obama amerikai elnök ezt ismerte el, amikor 2011-ben meghívta Bridges-t a Fehér Házba.
1979-ben készült egy híres felvétel Brezsnyev, a Szovjetunió akkori vezetőjének és az NSZK vezetőjének, Honceckernek a találkozójáról. A képen az akkor szokásos szocialista csókkal üdvözölték egymást, amely közel járt ahhoz, amit manapság csókolózásnak neveznénk. Dmitri Vrubel 1990-ben úgy döntött, ezt a képet felfesti a Berlini falra, ezzel a címmel: Istenem, segíts túlélnem ezt a halálos szerelmet. A faltöredék ma is megtekinthető, mint annak szimbóluma, hogy az emberi közösség ereje megváltoztathatja a politika irányát, és a világot.
A hidegháború persze véget ért, de számtalan társadalmi probléma várja még, hogy vászonra kerülhessen. Ha elégedetlen vagy, vagy csak változtatni szeretnél, lehet, hogy egy ecsettel is eléred a célodat. Ne habozz!