Csontváry Kosztka Tivadart és Rippl-Rónai Józsefet nemcsak illik, hanem érdemes is ismerni. Ha viszont beütjük a nevüket a keresőbe, hosszú-hosszú cikkeket és leírásokat találhatunk róluk, amelyeket az első bekezdés után csak az fog végigolvasni, akinek tényleg mindene a képzőművészet. Ez a cikk távolról sem nevezhető tudományos írásnak, viszont kétségtelenül csokorba szedi a két festő életének és munkásságának néhány fontos pillérét. Hosszú életrajzokra ne számíts, viszont pár könnyen megjegyezhető gondolatmorzsára annál inkább. És mi másra lehet szükség egy könnyed társalgás során, mint hogy képben legyél egy híres alkotó életének izgalmas eseménymorzsáival?!
Csontváry Kosztka Tivadar - egy gyógyszerész elme zsenialitása
Csontváryról érdemes megjegyezni, hogy a képzőművészek többségéhez képest viszonylag kevés képet festett. Számszerűsítve ez körülbelül száz jelentősebb alkotást jelent, azok viszont olyannyira jól sikerültek, hogy az aukciósházak legnagyobb örömére több is kilenc számjegyű összegért talált új gazdára.
Magányos cédrus; Forrás: https://mng.hu/mutargyak/maganyos-cedrus/
Mindezt úgy, hogy a képek egy részét Csontváry a saját maga által kikevert festékkel festette, ugyanis nem volt pénze a drágább tubus-töltelékekre. Még szerencse, hogy eredetileg gyógyszerészként végzett, így pontosan tudta, hogyan kutyulja ki magának a szükséges színeket! Fun fact, hogy a patikus végzettség mellett jogot is hallgatott: mázli, hogy végül nem a paragrafusok, hanem a pemzlik világa szippantotta be!
Leghíresebb képei közé tartozik a “Szerelmesek találkozása”, amely 230 millió forintért került kalapács alá, de a csúcsot jelenleg a “Titokzatos sziget” tartja, amely nem kevesebb mint 460 millió forintért kelt el. Ha pedig további Csontváry képeket kell felsorolni, akkor a Magányos cédrust vagy az Öreg halászt mindenképp érdemes ismerni.
Öreg halász; Forrás: https://magyarmuzeumok.hu/cikk/az-ev-muzeuma-2020-dij-eselyese-a-herman-otto-muzeum
Ha szeretnél róla többet tudni, de nincs kedved olvasni, nézz meg egy Csontváryról szóló filmet, például a “Csontváry - Jelenések egy festő életéből” címűt!
Rippl-Rónai József: a posztimpresszionizmus és szecesszió festői magyar nagykövete
Festő és grafikus. Azt viszont már kevesebben tudják róla, hogy a karrierje kezdetén az ecset és a vászon helyett lombikok, ostyák és pirulák között dolgozott patikussegédként, később pedig Budapesten mesterokleveles gyógyszerész lett.
Öreganyám; Forrás: https://mng.hu/mutargyak/oreganyam/
A pipetták világa maradandó “élményt” nyújtott számára azzal, hogy kénsavval leöntötte a bal kézfejét. Szerencsére festeni ettől még tudott! Nem is akárhogy! És bár színpompás alkotásai Magyarországon kevésbé voltak jövedelmezőek (már amennyiben a 100 millió alatti összegek “kevésbé jövedelmezőnek tekinthetőek), a külföldi múzeumok több százmilliót is kifizettek egy-egy képéért.
Rippl-Rónai kapcsán van néhány festmény, aminek családiasan könnyű megjegyezni a címét: ilyen például az “Öreganyám”, illetve az “Apám, anyám”, netán az “Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett.”
