A festmények világa legalább annyira szubjektív, mint amennyire piaci alapokon is nyugszik. Egyes alkotások azonnal megragadják a tekintetet, másokat elsőre talán észre sem veszünk. De vajon mi dönti el, hogy egy festmény néhány ezer forintot vagy akár több százmilliót ér? A válasz összetett: a művészet értékét egyszerre befolyásolják esztétikai, történelmi és gazdasági tényezők.
A művész személye és ismertsége
Az egyik legnagyobb súllyal bíró szempont egy festmény értékénél maga az alkotó. Egy ismert, elismert művész munkája már önmagában sokkal többet érhet, mint egy kezdő vagy kevésbé ismert alkotóé. Ez nemcsak a név miatt van így – egy híres művész esetében nagyobb a kereslet, több gyűjtő figyeli, és a befektetési érték is magasabb.
Az olyan nevek, mint Picasso, Van Gogh vagy Monet, már önmagukban „márkák”, amelyek értéket hordoznak. Ugyanez igaz a kortárs művészetben is: Banksy vagy Yayoi Kusama neve alatt futó művek ára csillagászati, nem csak a kép, hanem az alkotó köré épített sztori miatt is. Egy festmény értékes lesz, ha mögötte van egy izgalmas életmű.
De nem kell világsztárnak lenni ahhoz, hogy egy kép értéket képviseljen – elég, ha az adott művész egy adott közegben keresett, gyűjtők által kedvelt, és a munkái ritkák vagy nehezen hozzáférhetők.
A kép technikai minősége, témája és eredetisége
Sokan azt hiszik, hogy csak a „szép” festmények értékesek. Bár az esztétikum is szerepet játszik, nem mindig ez a döntő. A technikai tudás, a kivitelezés minősége és a kompozíció hatása is fontos szempontok. Egy jól megkomponált, technikailag erős kép mindig nagyobb eséllyel válik értékessé, mint egy kevésbé kidolgozott darab.
A téma is számít. Egyes korszakokban a portrék, máskor a tájképek vagy az absztrakt alkotások kerülnek előtérbe. Ha egy festmény olyan témát dolgoz fel, ami aktuális, társadalmilag érzékeny vagy történelmileg jelentős, az növelheti az értékét. Egy forradalom idején készült festmény például sokkal érdekesebb lehet egy gyűjtőnek, mint egy random csendélet.
Az eredetiség pedig kulcskérdés. Az egyedi, újító stílus, a friss látásmód vagy az innovatív technika mindig keresett – hiszen az ilyesmi viszi előre a művészetet. Egy jó másolat sosem lesz annyira értékes, mint az eredeti, még ha technikailag hasonló szinten is van.
Ritkaság, történet és a mű kereskedelmi múltja
Egy festmény értékét az is növeli, ha ritka. Ha például egy adott korszakból vagy stílusból kevés eredeti darab maradt fenn, azoknak az ára az egekbe szökhet. De nemcsak a fizikai ritkaság számít, hanem a történelmi háttér is. Egy festmény, amit egy híres személy tulajdonolt, egy különleges eseményhez köthető, vagy egy elveszettnek hitt sorozat része, sokkal érdekesebb lesz a gyűjtőknek.
Emellett fontos a festmény „kereskedelmi múltja”, vagyis hogy korábban mennyiért cserélt gazdát, milyen galériákban szerepelt, milyen aukciókon bukkant fel. Ezek az adatok megbízható referenciapontok a piaci érték meghatározásához.
A nyitóképen látható Mona Lisa elrablása például még inkább növelte a festmény hírnevét és mítoszát. A történet azóta is izgatja a művészetkedvelők és történelemrajongók fantáziáját.
Nem véletlen, hogy a legtöbb galéria és művészeti szakértő mindig részletes provenance-t (eredettörténetet) mellékel egy festményhez. Ez növeli a hitelességet és az árat is.
Befektetési szempontok és a piac pillanatnyi állapota
Ne felejtsük el: a művészet sokak számára nemcsak érzelem, hanem befektetés is. Egy jól megválasztott festmény ára pár év alatt sokszorosára is nőhet. Éppen ezért a művészeti piac aktuális trendjei is komoly hatással vannak arra, mitől értékes egy festmény.
A gazdasági környezet, az aukciós házak árai, a nemzetközi érdeklődés és a marketing mind-mind szerepet játszanak. Egy festő, akire hirtelen nagy figyelem irányul (pl. egy film, kiállítás vagy díj miatt), pillanatok alatt az egekbe repítheti a saját árait – és ezzel együtt a már meglévő munkái értékét is.