Hangyányit merész dolog a Tini Nindzsa Teknőcökkel indítani egy reneszánszról szóló cikket, de kétségkívül jó, ha egy művelődéstörténeti stílus kapcsán rögtön van néhány alkotó és alkotás, akinek és aminek a neve azonnal eszünkbe jut. Ha pedig történetesen a páncélos meséből ismert Leonardo, Donatello, Michelangelo, Raffaello pont ilyen, akkor miért is ne említenénk meg őket?! Persze ennél azért többet is érdemes tudni az egyik legfényesebb művészettörténeti korszakról, következzen tehát egy átfogóan dióhájas szösszenet a reneszánsz legfontosabb ismérveiről!
Reneszánsz, ami mindent (is) felpezsdített
A reneszánsz kifejezésről elsőre mindenkinek a festészet és a szobrászat jut eszébe, holott valójában egy olyan kulturális-tudományos mozgalomról van szó, amely számos más területre is nagy hatással volt. Az első korszak, a trecento, a 14. században kezdődött, hol máshol, mint a kultúra egyik bölcsőjében, Itáliában. A dolce vita szülőhazája jó néhány ecsethosszal beelőzte Európa többi részét, utóbbit ugyanis csak a 15.(quattrocento) és a 16. (cinquecento) században hódította meg az irányzat.
És hogy mi mindenben érződött a hatása? A festészeten és a szobrászaton kívül a reneszánsz megújulást hozott a tudomány és a filozófia életébe (Giordano Bruno, Macchiavelli, Morus Tamás, Kopernikusz, Kepler - csak hogy ne maradj nevek nélkül!), felfrissítette az irodalmat és a költészetet (Balassi Bálint, Bocaccio, Macchiavelli vagy épp Petrarca nevét érdemes megjegyezni), de hatással volt az építészetre (Brunelleschi), a zenére és a táncra is.
A reneszánszról könyvet lehetne írni, ám mivel az Alkotásutca egy kreatív festőműhely, a cikkben a festészet és a szobrászat témáját járjuk körül egy kicsit jobban.
Ecsetleges reneszánsz jellemzők
A reneszánsz búcsút intett a középkorra jellemző vallásos témáknak, helyettük inkább az emberi testet vette górcső alá, ráadásul az is újdonság volt, hogy a középkorral ellentétben a reneszánsz festmények figuráit már térhatású ábrázolásmód jellemzi. Emellett persze a különféle tájképek is nagy népszerűségnek örvendtek, és fontos szerephez jutott a realisztikus perspektíva. Ha reneszánsz festők nevével szeretnél dobálózni, a Tini Nindzsa Teknőcök kvartettjén kívül többek között Tiziano és Botticelli nevét is raktározd el a memóriádban.
A szobrászatban a Dávidokat érdemes megjegyezni, mármint a Dávid szobrokat, amelyből Donatello és Michelangelo is készített egyet-egyet. Noha a kontraposzt nem a reneszánsz szüleménye – már az időszámításunk előtti negyedik században is használták! – a szobrok kapcsán kikerülhetetlen a fogalma. A kontraposzt ugyanis az emberi alakok testhelyzetére utal; a kontraposztban ábrázolt személy teste jellemzően az egyik lábon (többnyire a balon) támaszkodik, amelynek eredményeképp a válla és a karja az alsó testtől eltérő tengelyre kerül.
Ha reneszánsz épületekben szeretnénk gyönyörködni, elsősorban Firenzébe érdemes ellátogatni, ahol főként Filippo Brunelleschi mesterműveit csodálhatjuk meg. Persze Róma is jó választás lehet, a Szent Péter-bazilika Donato Bramante egyik legkiemelkedőbb alkotása. A káprázatos épület nyomokban Michelangelót is tartalmaz; a kupolát ugyanis ő tervezte. A bazilikában Leonardo zseniális szobrát is megtekinthetjük: itt található ugyanis a lenyűgözően részletgazdag Pietá.
Noha kétségkívül hasznos lehet a művészetről olvasni, sokkal jobb szó szerint elmerülni a hagyatékában. Habár az utóbbi években az utazás nem épp a legkönnyebben kivitelezhető műfaj, nincs jobb annál, mint Firenzében bóklászva magunkba szippantani a reneszánsz esszenciáját. Na jó, azért a kultúrsokk mellé a kávé-pizza-fagylalt trióval is érdemes szorosabb barátságot kötni!