Gustáv Klimt a szecessziós stílus egyik legkiemelkedőbb alakja. A bécsi szecesszió vezéregyéniségének tartják.
1962-ben született egy osztrák faluban Bécs környékén, Baumgartenben. Heten voltak testvérek, ő volt a második szülött gyermek. Édesapja cseh származású aranyműves volt, innen ered az életében oly nagy szerepet betöltő arany szeretete, mely híressé tette őt.
Tizennégy évesen már az Osztrák Császári és Királyi Iparművészeti Iskolába járt és 1883-ig ott is tanult. Két öccse Ernst és Georg szintén ebben az iskolában tanultak. George szobrászattal és fémmegmunkálással foglalkozott, később lelkes díszítője lett testvére festményeinek, melyeket csodálatos keretekbe foglalt. Ernst szintén a festészeti vonalon tevékenykedett Gustavval karöltve.
Összefogva barátjukkal, Frans Matschal, Gustav és Ernst még az iskola befejezése előtt több festészeti munkát is vállalt. Első nagy megbízásukat az 1880-as évek elején kapták, melynek eredményeképp 1887-ben létrejött a Burgtheater nagy lépcsőire számos mennyezeti festményük.
A Burgtheater színház volt Bécs kulturális központja, ezért nagy jelentőséggel bírt, hogy festményeik hatalmas sikert arattak a nézőközönség előtt. Végleges elkészültükkor Gustav Klimtnek nagy megtiszteltetésben lehetett része, hiszen
Ferenc József császár aranykereszttel tüntette ki.
Sikerüket számos újabb megrendelés követte.
A festő hármas nevéhez fűződik az „egy letűnt világ rezervátumaként” ismert Karlovy Vary színházának 94 négyzetméteres függönye és freskói, a Fiumei Nemzeti Színház (Rijeka) mennyezeti freskói, a Bukaresti Nemzeti Színház, a román királyi palota belsejének megtervezése, s nevükhöz fűződnek az Erzsébet császárné nyári rezidenciáját, a Hermész-villát ragyogtató alkotások is.
Gustav Klimtet testvére Ernst és édesapja 1892-ben bekövetkezett halála mélységesen megrázta és lelki válságba kergette. Ez az esemény volt egyike azon kiváltó okoknak, amelyek arra késztették őt, hogy átgondolja művészi hovatartozását.
Az 1890-es évek környékén találkozott Emilie Flögével akivel élete végéig szoros kapcsolatot ápolt, annak ellenére hogy Klimt életében több hölgy számára is volt hely. Valamint Emilie-ről készült Csók című festmény volt Gustav Klimt egyik leghíresebb alkotása.
Házasságot senkivel sem kötött, de különböző kapcsolataiból 14 gyermeke született, akik közül hivatalosan csak hármat ismert el: kettő Marie Zimmermanntól „Mizzi”-től, akit képein lángoló vörös hajjal láthatunk és egy fiú Maria Ucickytól, aki a Gustav Ucicky nevet kapta.
1894-ben a bécsi egyetem megbízta Klimtet, hogy készítse el dísztermének falfestményeit. Hatalmas botrányt kavartak, hogy a filozófia, az orvostudomány és az igazságszolgáltatás alakjai helyett a festő egy szabadabb szellemű, képein meztelenséget ábrázoló alkotást hozott létre. Végül ki sem állították őket és követelték Klimttől az előleg visszafizetését.
1897 áprilisában a Gustav Klimt, Kolo Moser, Josef Hoffmann és Joseph Maria Olbrich által képviselt művészi összefogás szakított a hagyományokkal, a korra jellemző művészeti irányzataival és valami teljesen újat hoztak be a köztudatba.
Ez volt a bécsi szecesszió születése, az "Art Nouveau"- azaz „új művészet” megjelenése.
Ekkor jött létre a Ver Sacrum, azaz Szent Tavasz című folyóirat, mely rendszeresen közölte Klimt alkotásait.
Megalapította a „Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession” nevű egyesületet („osztrák szecessziós képzőművészek egyesülete”). 1898-ban két kiállítást is rendeztek, felhívva ezzel magukra a közönség figyelmét. A sikereken felbuzdulva saját székházba települtek, melyet saját jelszavuk ékesített:
„A kornak a maga művészetét, a művészetnek a maga szabadságát”.
Ez volt a Szecesszió háza, amelyen megtalálható Klimt Beethoven-fríze és amelynek földszintje a mai napig kortárs festők munkáinak ad otthont.
A konzervatívabb szemléletű eszmék azonban még nem minden embert hagytak el, így az új, modern irányzat képviselőit számos botrány kísérte, köztük Gustav Klimtet is.
Később visszavonult a Secession mozgalomból és Berlinben részt vett a Német Művészek Szövetsége által rendezett kiállításon. 15 képe került kiállításra és elnyerte a "Villa Romana" díjat.
1912-ben ő lett az elnöke az Osztrák Képzőművész Szövetségének, majd 1917-ben a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választották.
1918-ban Gustav Klimtet agyvérzés érte, majd tetézve a bajt elkapta a spanyolnáthát és február 6-án tüdőgyulladásban elhunyt.
Pletykák keringtek róla, hogy bár sosem házasodott meg mégis az oly közel álló Emilie Flögét hivatta halálos ágyán is magához. Utolsó mondata is érte szólt: „Küldjetek Emiliért…”
Gustav Klimtről bátran mondhatjuk, hogy kora egyénisége volt.
„Sem az írott szónak, sem a beszédnek nem vagyok mestere, kivált nem, ha magamról vagy munkámról kell nyilatkoznom. Aki rólam – értsd: a művészről, hisz csak ez az igazán fontos – tudni akar valamit, az nézze meg figyelmesen képeimet, és belőlük próbáljon rájönni arra, hogy mi vagyok és mit akarok.”
-mondta a híres festő… és e pár szóból vonjuk le a konzekvenciát: Klimt nem volt a szavak embere, de képei hűen tükrözik, mitől döglik a légy. Szerette a nőket, a nők voltak a múzsái.
„Hogy mely témák foglalkoztatnak a festészetben? Az önarckép készítés semmiképpen. A többi ember, és közöttük is főleg a nők…” – vallotta be a híres festő.
A nő gyönyörűségét aranyban ragyogtatta festményein. Az aranyműves édesapja által megszeretett nemesfém varázslatos csillogása Klimt jellegzetes védjegyévé vált műalkotásain. Beleszeretett az aranyba és hogy tökéletesítse az arany technika használatát Ravennába és Velencébe utazott, bizánci művészek munkájából tudást meríteni.
Gustav Klimt nem csak aranyfestéket, hanem valódi aranylapot is használt munkáihoz.
1904-ben a Flöge nővérek egy divatházat hoztak létre. Ugye azt már tudjuk, hogy Klimt szívéhez közel állt Emilie Flöge, ezért ő is ott sertepertélt a Flöge testvérek között. Gustav részt vett a ruhák tervezésében és a bemutató termük dekorálása is az ő reszortja lett.
Gustav Klimt munkásságát bejárta az erotika. Képei sokszor hagyományokat felborzoló őszinteséggel mutatják meg teljes valójában a Nőt az arany pompájában. Vallotta is: „ A nő, a fő művem.” Gustav ikonikusan ábrázolt női alakjai megtestesítik a századforduló új nőtípusát a „famme fatale”-t, azaz a végzet asszonyát.
„az igazi szerelemtől nagyon félek, de egyben tisztelem is "
Mondta a híres festő. Életét mégis házasság nélkül élte le és kereste ágyról ágyra, lepedőről lepedőre az igaz szerelmet. Nem tudni vajon megtalálta-e, de Emilie Flöge mély nyomokat hagyott benne. Ő volt az ihletője, többek között egyik leghíresebb festményének is, A Csók című alkotásának.
Számos nő ügyéről szóltak a pletykák, köztük Alma Schindlerrel (a későbbi Alma Mahler-Werfellel) való viszonyáról, aki ezt véste naplójába Gustavról:
"Viszonya van... ráadásul egy ilyen vén szatyorral! Bárkivel kikezd, akit talál."
Hát határozott vádak, de vajon ki lehetett a „vén szatyor”? - Rose von Rosthorn-Friedmann volt, aki szintén modellt állt fényes, díszes ruhában a festőnek.
Adele Bloch-Bauer több híres festményén szerepel, melyeken az arany vibrálásával veszi őt körül és ragyogtatja a kor „famme fatalja”-ként. A végzet asszonya adta az arcát Judith I. című Klimt alkotáshoz, amely a kor egyik legkiemelkedőbb portréja lett.
Kiváló grafikus, portrékészítő, valamint tájképfestő is volt.
Élete és képei történetei több ízben is filmvászonra kerültek:
1969 - Szőts István dokumentumfilmje
2006 - A Klimt című film, melyben John Malkovich játszott Klimtet
2015 - A Hölgy aranyban című film, mely annak a történetét dolgozta fel, hogyan szerzi vissza egy zsidó hölgy a családját illető Gustav Klimt képeket.
Művei rekord árakat döngetnek az aukciókon. 2006-ban „Adele Bloch-Bauer I” képe 135 millió dollárért kelt el, aminek vásárlója a Neue Galerie New York volt.
Hogy miért kapcsoljuk össze ezt a két nevet? Mert van bennük valami közös: Az aranyfestés.
Anne-Marie Zilberman leghíresebb alkotása az Arany könnyek című festmény kísértetiesen hasonlít Gustav Klimt festői stílusához. Bizonyára nagy hatással lehetett festészetére Klimt munkássága, amit nem is csodálunk, hiszen az aranyfestés technikája egyedi és szemet gyönyörködtető. Sokan a mai napig tévesen hiszik, hogy az Arany könnyek Gustav Klimt ecsetéből származik, ám ez a remekmű valójában mégis egy hölgy nevéhez fűződik. Az Arany könnyek című alkotás - hasonlóan, mint Gustav Klimt az arany festészet technológiájával készült képei - számos szuvenír kedvelt díszítői eleme.
